Folyamatosan megtérülő befektetés: a hőszigetelés

Dolgozunk és pénzt keresünk, majd a rövid- és a hosszútávú előnyöket kombinálva, a lehetséges kockázatokat mérlegelve döntünk, hogy mibe fektessük pénzünket. Az egyik lehetséges megoldás, egy folyamatosan megtérülő befektetés: a hőszigetelés.

… hogy a 21oC-ot is kellemesebbnek érezd!

Otthonunk hőszigetelése után gyakran olyan előnyöket is élvezünk, amelyek a tervezés során még nem tudatosulnak bennünk,  de az első fűtési szezonban már nyilvánvaló hatásuk lesz…

Ami_vekony_nem_hatekonyA gyengén hőszigetelt falak belső felületi hőmérséklete nagyon alacsony, télen rossz esetben a 12-13oC-ot sem haladja meg. Az emberi test hővesztesége viszont függ a környezet hőmérsékletétől: a hőleadás fokozott lesz a nagyon hideg felületek irányában. Ezt mi úgy érezzük, mintha „húznának” az ablakok, falak.

A meleg, belső falak irányában viszont kisebb lesz a hőveszteségünk, és az aszimmetria miatt nem fogjuk magunkat komfortosan érezni (egyik oldalunk megsül, másik oldalunk megfagy), amin rendszerint plusz fűtéssel igyekszünk javítani.

Ennek köszönhetően természetesen a falak hőmérséklete megemelkedik, de ez a költségeket is jelentősen emeli.

Hőszigetelés után viszont melegebbek lesznek a falak, vagyis javuló komfortérzet mellett is csökken a többlet energiaveszteség. Leegyszerűsítve mindez azt jelenti, hogy már a 21oC-ot is kellemesebbnek, melegebbnek érezzük, így nem érzünk késztetést a fűtési hő emelésére

A polisztirolhabbal készült homlokzati hőszigetelő rendszer így csökkenti a sugárzásos hőveszteséget. A levegőt így elegendő 5-6 oC-al alacsonyabb hőmérsékletre melegíteni, ami további tüzelőanyag megtakarítást jelent.

A rövidtávú előny tehát a kellemes klíma.

Egy befektetésnél persze a pénzügyi kérdések talán nagyobb súllyal esnek latba.

Hogy is van ez a hőszigeteléssel?

Mi 30? Mi mennyi?

Jogos kérdés, hogy egy utólagos hőszigetelés vajon mikor térül meg?

És vajon mikor térül meg egy tetőtérbeépítés? Valószínűleg csak akkor, amikor a házat eladják, hiszen a jelentős lakóterület-növekedés miatt jobb árat kaphatunk az ingatlanért. Az értékesítés és a kivitelezés között eltelt években pedig a kényelmesebb lakhatást szolgálja a befektetett összeg.

A helyes választ tehát nem az évek számával mérhető.

A legtöbb építési, felújítási munkánál ez a kérdés fel sem merül.

Mikor is térül meg az épület külső-belső festése, a járólapok kicserélése, a parketta felújítása? Egyik sem energiamegtakarító felújítás, nem fognak a kiadásaink csökkenni, mégis néha rászánjuk magunkat csak a „jóérzés kedvéért”. A célunk ilyenkor az, hogy esztétikusabb, lakhatóbb lakásban éljünk, és a megtérülést a kellemesebb környezet jelenti.

Számtalan helyes válasz létezik arra, hogy mikor tekinthetjük, hogy a hőszigetelés megtérült, mint befektetést, attól függően, hogy mit, mikor és hogyan csináltunk. A választ tehát az energiaár várható változásától kezdve a kamatlábakig bezárólag sok tényező befolyásolja.

Ma már értéknövelő tényező az, ha a ház kis energiaigényű, gazdaságosan „működtethető”, télen-nyáron jó klímájú. Ezt a többletértéket a lakás eladásakor lehet érvényesíteni, de a beruházás addig is a lakók jobb életkörülményeit szolgálja.
30cm_vastag_szigeteles

Mindezek ellenére az utólagos hőszigetelés nem azonos egy homlokzatfestéssel.

Amennyiben a beruházás részét képezi a fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréje is, akkor ez nemcsak viszi a pénzt, hanem hozza is. A hőszigetelés olyan, mint egy tartósan lekötött bankbetét: hozzá nem tudunk nyúlni – mert a falról már nem vehetjük le a polisztirol táblákat, és nem adhatjuk el –, de tudjuk, hogy a miénk, és a jövőben visszakapjuk, addig is kamatozik. Ez a kamat a hőszigetelés esetében is a bankszámlánkon jelentkezik, csaknem úgy mint kamatjóváírás, hanem mint ki nem vett betét. Az alacsonyabb energiaigény miatt jelentősen, akár 40-80 százalékkal, lehet csökkenteni a fűtésre fordított összegeket. A korszerű polisztirolhabbal az épület minden részén gazdaságosan lehet az utólagos hőszigetelést elvégezni. A hőszigetelésre fordított pénz pedig nem „vész el”, megmarad a tulajdonos birtokában. A jelenlegi banki kamatok mellett pedig egyenesen nincs jobb középtávú befektetés, mint a hőszigetelés.

…98% levegővel a jövőnkért!

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem a környezeti veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező. A hatékony hőszigetelés által megtakaríthatott fűtési energia egyszersmind kevesebb fosszilis energiahordozó elégetését is jelenti, így a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás is kisebb lesz. Így a hőszigetelés méretezése, a használt anyagok kiválasztása, a beépítés módja mind olyan kérdések, melyek hatással vannak környezetünkre.

A polisztirol eredendő nyersanyaga a szerves kőolaj. Viszont a késztermék térfogatának mindössze 2%-a ténylegesen polisztirol, a maradék 98% levegő, tehát az alapanyag  igénye viszonylag kicsi és a feldolgozás hulladékmentes. A korszerű polisztirol anyagok alkalmazása tehát sokféleképpen játszik közre a környezet védelmében. Környezettudatos mérnöki tevékenységgel, hatékony, gazdaságos méretezéssel sokat tehetünk a légszennyezés, az energiapazarlás, a Föld ózonpajzsának további pusztulása ellen.

Épületeink hőszigetelésének hosszú távú előnyeként jelentkezik, hogy segít megőrizni környezetünket a következő generációk számára.


Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?

Ha Ön nézte már hitetlenkedve a téli gázszámláját, akkor sejtheti, hogy házának hőszigetelése nem kielégítő. Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt túl szigorú követelményeket, de az épületek többsége azonban még ezeknek sem felel meg. 2022. június 30-tól viszont már csak közel nulla energiaigényű új épület kaphat használatbavételi engedélyt, vagyis aki most fog neki az építkezésnek, jobb, ha ezt a célt tűzi ki maga elé. Felújítás esetében pedig amennyire lehet, kövessük az új épületekre vonatkozó előírásokat annak érdekében, hogy a megújult épületünk állni tudja a versenyt az új építésű házakkal.

És ha mindezt eldöntöttük, akkor jön a nagy kérdés:

Milyen vastag legyen a homlokzati hőszigetelő lemez, vagyis: mennyire szigeteljen a fal?

Először jöjjön egy kis műszaki áttekintés:

szigetelesA hőszigetelő-képesség mértéke (U, W/m2K)

Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméternyi felülete mennyi hőenergiát ad le a külső tér felé akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy fok a hőmérsékletkülönbség. Ha falunk „U értéke”, azaz a hőátbocsátási tényezője például 1,4 W/m2K – ami egy B30-as falazatnak felel meg -, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hősugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 Wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hősugárzót” a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk. Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hősugárzó” egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hőveszteséget pótolni. És ez csak a falon át távozó energia, még nem beszéltünk a tetőn és a nyílászárókon keresztül elszökő forintjainkról! Ha erre a falra 22 cm fehér polisztirolhabot teszünk, az U érték 0,17 W/m2K-re csökken, vagyis a „hősugárzó” teljesítménye 88%-kal csökken, a felhasznált éves gázmennyiség pedig csak 1,7 m3 lesz. A vastag hőszigeteléssel tehát kiamgasló módon tudjuk a fűtési energiát megtakarítani.